Címlap

Sára János

   Hudák Kati is többször emlegette. Egy alkalommal például, hogy a gyümölcsész listán bőrkészítős hétvégét hírdetett. Többféle téma kapcsán hivatkozta Angster Marika is. Lénárt Pista meg (lásd: Barátaim/Kacár tanya) folyton emlegette a "péceli öreget", hogy ezt is, azt is őtőle tanulta. Egyszer rákérdeztem: ki ez a péceli nagymester? "Nem ismered?! - volt a csodálkozó válasz, - Sára János! " "A gyümölcsész? " - kérdeztem újra. "Ő hát, az ezermester."

  Akkor határoztam el, hogy most már felkeresem. A felkeresésből meg az lett, hogy azóta időről időre előfordulok nála, együtt csinálunk dolgokat: kertészkedünk, építkezünk, tanítunk, s persze, mindeközben folyvást tanulok...

  János bátyám mindíg nyitott szemmel járt a világban, ennek köszönhető sokrétű tudása. Volt erdész, természetvédelmi őr, pákász, halász, méhész, madarász, prémvadász nem sorolom tovább... Mindenütt megfigyelte, megtanulta a másoknak jelentéktelen apróságot: a sáskötélcsinálást, a gúzsokat, a gyékénnyel való munkát, a juhász együttműködését a Teremtéssel, a halász furmányos csapdáit, a kinnélő emberek alig épület találmányait, a szekercével, kapirccsal dolgozó bodonvályót, a drótostótot, az edényfoltozót, a sarat gyúró cigányt, a kosárfonót, a gyümölcsfáit szeretettel gondozó parasztot, a legelő vadfáit oltogató pásztort. S amit élete során összeszedegetett, nagy lelkesedéssel osztja meg tudását a hozzá forduló tanulni vágyókkal.