Címlap

Aki a kerek egészet kutatja: Kunkovács László

    

     A legkisebb gyermek - mint a népmesékben - tarisznyájában az édesanyja sütötte pogácsával elindult világot látni. Volt tanyai tanító, fotótudósító, szerkesztő, de élete javát szabad pályán töltötte: hivatása nem fért bele a civilizált világ kicsinyke skatulyáiba. A nagy kérdésnek igyekezett a végére járni: Hol a helyünk a világban?
     A jelenkor bebizonyította, hogy az e kérdésre adott helytelen válaszok végzetessé válhatnak, s végső soron mind a "sehol"-lal egyenlőek. Kunkovács László ellenben az igazság nyomkövetője, észlel minden kicsiséget: számára a kútágasra akasztott szutykos rühzsíros üveg éppoly érdekes, mint a télkergetők zajos tarkasága, a hálót kötő halász ismétlődő mozdulatai ugyanúgy az élet teljességéhez tartoznak, mint a táltos gyógyító szertartásának szellemi, lelki mélységei.
     Aki az élőben az életet úgy keresi, hogy azt szétboncolja, az nem talál egyebet, csak mindenféle cafatokat. Éppígy értetlenül állnak létünk nagy kérdése előtt a különböző szakágak képviselői. Kunkovács László szemléletében viszont nem válik külön szellemi és tárgyi kultúra, régészet, néprajz, tudomány, művészet, ő egyszerűen újraegyesíti mindazt, amit az elistentelenedett civilizált ember darabokra tört. Számára egy a fontos: hogy megmutassa nekünk az utat a helyes válasz felé. Ezt az ösvényt taposta, mikor felkutatta a magyar róna ősi világot rejtő zugait, s ugyancsak ezt rótta Eurázsia úttalan útjain. Fényképezőgépe segítségével egybegyűjtötte a tágas világ térben és időben távol eső pontjait, hogy kibogozza belőlük az őket összekapcsoló köteléket: a téren és időn túlmutató igazságot.
     Hét világ vándora! A mitikus hőshöz mért feladatvállalás kikezdte egészségét, de ő újra és újra talpra állt, s továbbindult. A Gondviselő nem hagyta magára: értő, segítő feleséggel ajándékozta meg. Így, bár látását is csaknem teljesen elveszítette, képessé vált arra, hogy kincsesládája rejtekéből újabb könyveket varázsoljon elő.

 

Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató a Magyar Alföldet érzi a világ közepének, de tágabb otthona Eurázsia.

Önálló tematikus fotókiállításai idehaza 128 helyszínen és 16 külország 36 városában – múzeumokban és külhoni magyar intézetekben – szerepeltek.  A Moholy Nagy Művészeti Egyetem tiszteletbeli doktora (DLA h. c.). Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.

Endrődön született 1942-ben. Korai élménye, a hagyományos falusi világ meghatározónak bizonyult. Pedagógusként indult. A fővárosba költözve újságíró, majd szerkesztő lett és tovább képezte magát az etnográfiában, a vizuális antropológia művelője. Évtizedek óta önálló alkotó. Egybeköti, ami rég szétszakadt: a tudományt és a művészetet.

Hazai gyűjtőútjai után szomszédainknál kutatott, majd hátizsákos expedíciói következtek Szibéria és Belső-Ázsia alig ismert népeihez – ősi áldozóhelyekhez és sziklarajzokhoz, a világ végén élő bölcsekhez. Több száz néprajzi, szociográfiai, kultúrtörténeti tárgyú írása jelent meg lapokban, folyóiratokban, tanulmánykötetekben. Könyvei: Ősépítmények (2000, 2001), Kece, milling, marázsa. Hagyományos halászat  természetes vizeinken (2001), Kőemberek (2002), Táltoserő (2006), Pásztoremberek (2013).

Kitüntetései:  Magyar Művészetért-díj (l989),  Sajtófotó ’93 – a MÚOSZ Nagydíja, „Pro Natura” (1995), Balogh Rudolf-díj (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2000), MMA-pályázat, aranyérem (2000),  a Győri Mediawave „Párhuzamos Kultúrákért” díja (2002), Bács-Kiskun megye Tudományos Díja (2006), Gyomaendrőd város díszpolgára (2007), Hortobágyért díj (2009), Békés Megyéért díj (2009), a Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díja (2009), Magyar  Érdemrend tisztikereszt (2012)

 

 

Korábbi  kiállításai

 

Élő agrártörténet

Tiszai barangolások

Ősépítmények

Hagyományos halászat

Pusztaiak

Boldog, szeretett falum

Pásztoremberek

Lhaszától Sigacéig (Tibet)

Táltoserő

Kunok Magyarországon

Jakutföld

Varázslatos Dél-Szibéria

Ótörök kőemberek

A Mongol-Altaj kazakjai

Télkergetők

A Hortobágy mellyéke

Puszták, tanyák, faluszélek

Bolgár busójárás

Késesek, kovácsok, fegyverművesek

Kőre rótt őstörténet